2010.11.27. 11:56
Rendhagyó prológus az ezt megelőző bejegyzésekhez...
Rendhagyó prológus.
Kicsit magyarázni is kell. Hiszen itt egy fejre állt sorrend és néha talán a „kívülállónak” érthetetlen dolgok is találhatók.
Az ezt a bejegyzést megelőző firkálmányok alapvetően nem ide készültek, nem itt jelentek meg elsőként. Ide csak „átmentettem”, hogy megmaradjon. Talán lesz értelme…
Ezeket az írásokat egy sajátos helyzet és környezet szülte. Egy másik Fórum és blog, chat oldal késztetett rá. Mindegy melyik, nem ez a fontos.
PeCHem volt. Rosszkor voltam rossz helyen. Hosszú évek kihagyásával kopogtattam egy chat oldalon, ami igazából csak egy kiegészítő szolgáltatása volt az adott Fórumnak, ahol különböző oktatási és tananyagokat kerestem. Ráérős időmben és nosztalgiából léptem be a csetre is. Ma már tudom, nem kellett volna.
És nagyon úgy tűnik, valami olyan helyzetbe, folyamatba kerültem bele, amit nem tudtam, nem vettem észre, és igazából nem is igazán szerettem volna ilyennel, személyeskedésekkel és ellenségeskedésekkel foglalkozni. Egyszerűen "csak" lenni szerettem volna, és néha, ha épp úgy hozza a helyzet csevegni, ha lehet, és ha van kivel.
Az első konfliktus után visszavonultam, nem akartam még tovább rontani a helyzeten, és természetesen biztos én is hibáztam.
És „újrakezdtem” a virtuális életet. Más néven, megpróbáltam magam bemutatni, kicsit talán elfogadtatni is. Emiatt született az „Ülj közelebb…” blog, azaz „nem blog”. :)
(Talán ez is hiba volt.)
Kiderült, mindez balga remény volt, csak még nagyobb „negatív érzelmekkel” találtam szembe magam. Úgy tűnik az „Ülj közelebb…” blog nagyon „kiverte valaki(k)nél a biztosítékot".
Próbáltam utána blogolgatni más témákban is. Ezek voltak a (L)egózás és az az utániak.
De ezekről meg az derült ki, hogy nem blogok. Legalábbis azon az oldalon.
A „Hidegség” törlésre is került „nem blogtéma” indokkal. (De értesítést nem kaptam a törlésről, sőt a konkrét érdeklődésemre, hogy ez miért nem blogtéma, illetve mi is a "blog téma", még csak választ sem kaptam.)
Az „Én, a hóhányó”-t ez okból már én töröltem és egészítettem ki az elején található kis kifakadással is.
Ezenközben persze számtalan kedves embert megismertem és barátot is szereztem talán.
De az én „keresztem” nekik valószínűleg hátrányos lenne, tehát inkább most már végleg befejezem „áldatlan tevékenységemet” ott… nem szeretnék senkinek sem gondot és problémát okozni.
És higgyétek el, nem a sértődöttség beszél belőlem, egyszerűen csak a mélységes csalódás és az elkeseredés, amit érzek. Semmilyen rosszándék nem vezet ezzel most sem, hogy idegyűjtöttem ezeket.
Tehát kérlek kedves Olvasó, próbáld időrendben olvasni az írásokat (magyarul a végére ugorva, onnan elkezdve, az "Ülj közelebb..." sorozat idő- és sorrendben egymás után következő részeivel, egész idáig visszaérve). (A címsorban mindegyiknél szerepel az a dátum, amikor az írás készült.)
Ha valamit nem értesz, az az én hibám.
És amúgy is tekintsd bátran csak „írói munkásságom részeként”…
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anne Lee 2010.11.27. 15:34:00
volt ami volt, én örülök hogy az egyik eredménye mindannak, amit leírtál az, hogy megszület(het)ett ez a (nem)blog.
Örülök, hogy eljuthattam ide és így olvashatom azokat az írásaidat is, amikről máshol lemaradtam.
Remélem, hogy majd olvashatom azokat is, amelyek majd csak ezután kerülnek "monitorra" és talán nem csak remélem, hanem már tudom is, hogy mindezzel nem vagyok egyedül :)
Megköszönve az eddigi sok hasznos információt, kivánok minden jót, sok-sok késztetést az írásra!
Üdvözlettel,
Anne